Nőcsábász, titkosügynök, író – Ian Fleming, a James Bond regények szerzőjének fordulatos élete

Tizenhárom könyv és huszonhat film – bár Ian Fleming, James Bond atyja már bő hat évtizede elhunyt, az általa teremtett legenda és az univerzum, amiben Bond, Money Penny és M mozognak tovább él. A 007-es karaktere olyan mélyen beivódott a köztudatba, hogy már-már hús-vér alaknak tűnik – és ez nem is áll olyan távol a válóságtól. Ian Fleming a saját élettapasztalataiból gyúrta össze Bond figuráját, és az ő élete sem volt kevésbé unalmas, mint regényhőséé.

Ian Lancester Fleming 1908. május 28-án született London egy igen tehetős családjába, amit apai nagyapja, Robert Fleming, korának egyik legtehetségesebb bankára alapozott meg. Apja, Valentine Fleming parlamenti képviselő volt, és 1917-ben, egy első világháborús ütközetben vesztette életét. Régi barátja, Winston Churchill a The Times hasábjain emlékezett meleg szavakkal az elhunytról, aminek kézzel írott eredeti példánya Ian hálószobájában függött élete végéig.

Fleming sosem volt egy eminens tanuló, nem szerette az iskolát. A legendás Eton College-ba járt, ahol az ország későbbi miniszterelnökei és arisztokratái tanultak, ám Fleming akadémiai karrierje nem szárnyalt, inkább a sportokban jeleskedett. Az írás iránti fogékonysága viszont megmutatkozott már ezekben az években, az iskolai újságot, a The Wyvernt szerkesztette. Mivel gyakran bajba keveredett, 1926-ban egy szemeszterrel korábban hagyta el az Etont, majd egy év után a Sandhurst katonai iskolából is távoznia kellett.

Ekkor döntött édesanyja úgy, hogy az ifjú Fleminget elküldi nyelveket tanulni. Először az ausztriai Kitzbühlbe került, ahol az Ernan Forbes Dennis és felesége, az ismert író Phyllis Bottome által vezetett Villa Tennerhofban élt. Phyllis volt az első, aki arra biztatta Fleminget, hogy használja a fantáziáját regényírásra. Ian rengeteget síelt és hegymászott itt, és később mint élete arany évére hivatkozott Kitzbühlre, ahol mindig sütött a Nap. Nem kérdés, hogy a havas táj és a síelés miért olyan gyakran visszatérő eleme a Bond történeteknek. Egy év után a müncheni majd a genfi egyetemre ment franciát és németet tanulni.

Szerelmi szálak – megszületett James Bond anyja

Ian Flemingnek sok barátnője volt fiatalon, és hamar ráakasztották a nőcsábász címkét. Ralph Arnold, egy barátja a Tennerhof időkből úgy fogalmazott, hogy Flemingnek nem tudtak ellenállni a nők, ennek ellenére, a Genfben töltött idő alatt eljegyezte kedvesét, Monique Panchaud de Bottens-t. Habár 1931 nyarán elválaszthatatlanok voltak, Fleming visszatérése után Londonba a távolság és Ian anyjának helytelenítése miatt végül felbontották az eljegyzést. A gyanú azonban fennáll, hogy Fleming megőrizte szívében az emlékét, és nem véletlenül Monique-nak nevezte el James Bond svájci anyját.

Újságírói karrier és interjú Sztálinnal

Miután a külügyminisztériumi felvételijén elbukott, Fleming az alkatához sokkal inkább passzoló újságírói pályát választotta, és a Reuters hírügynökségnél kezdett el dolgozni. 1933 áprilisában Moszkvába küldték, hogy a Metropolitan-Vickers tárgyalásról tudósítson, amiben a cég hat angol mérnökét szabotázzsal gyanúsították. A sztálinista kirakat per kapcsán Moszkvába érkezve interjút kért Sztálintól, de elutasították a kérését, a kézzel aláírt levelet azonban nagy becsben őrizte, és a Külügyminisztérium is behívta, hogy nyilatkozzon az országban szerzett benyomásairól. Későbbi titkosszolgálati munkáját is ez az eset alapozhatta meg.

Bár az írás állt hozzá közel, az újságírói fizetéséből nem tudta fenntartani a megszokott életszínvonalat, így a családi kapcsolatoknak köszönhetően brókerként helyezkedett el. Banki karrierjét egyik kollégája nyilatkozata foglalja össze a legjobban, aki azt mondta, hogy Fleming a valaha volt legrosszabb brókerek közé tartozott.

Ann O’Neill – szerelem egy életen át

Először 1934 novemberében találkozott Ann O’Neillel, akire egy szórakoztató, érdekes és jóképű férfi benyomását tette, de szerelmük csak 1939-ben szökkent szárba, hogy aztán Fleming élete végéig elkísérje.

Karrier a hírszerzésnél – megszületett M karaktere

1939-ben John Godfrey ellentengernagy lett a haditengerészeti hírszerzés igazgatója, és szüksége volt egy asszisztensre, ekkor került elő Fleming neve. Széles körben ismert teória, hogy az ő személye inspirálta később M, az MI6 vezetőjének, Bond főnökének karakterét.

A háború során Fleming többször repült Amerikába, és egyik alkalommal a semleges Portugáliában álltak meg. Az estét a Casino Estorilban töltötték, ahonnan Fleming benyomásokkal telve távozott, az élmény azonnal meglódította fantáziáját. Arról beszélt Godfrey-nek, hogy milyen izgalmas lett volna, ha azok ott bent német titkosügynökök lettek volna, akiket meg kellett volna kopasztaniuk – ismerős sztori, igaz? A Casino Royale is éppen erre a cselekményre épül.

Az első utazás Jamaicába

A háború vége felé egy barátja invitálta meg Fleminget Kingstonba, ám nem ez volt a legjobban sikerült utazás, a november ugyanis esős időszak a Karibi-térségben. Fleming azonban egy nagy bejelentéssel lepte meg barátját hazafelé a repülőn: elhatározta, ha vége a háborúnak, Jamaicán fog élni. Ekkor már megfogant benne az ötlet, hogy kémregényeket írjon.

Golden Eye

Fleming megtartotta a szavát, és 1947-ben megvette a később Golden Eye néven ismertté vált házát Oracabessa városának nyugati partján.

Habár Ann elvált, majd ismét férjhez ment, kapcsolatuk Iannal virágzott, és 1951-ben az ő gyermekével lett terhes. Eredményes időszak volt ez Fleming életében a szó szoros értelmében, ugyanis 1952 januárjában ült az íróasztalhoz, hogy papírra vesse azt a történetet, ami már régóta érlelődött benne, és amiben a világ megismeri James Bondot. A könyv a Casino Royale nevet kapta, a főszereplő nevét pedig egy másik író ihlette. Fleming „jamaicai Bibliája”, az A Field Guide to the Birds of the West Indies szerzőjét hívták eredetileg James Bondnak. Miután befejezte a regényt, Fleming egy arany Royal de Luxe írógéppel jutalmazta meg magát. Eljuttatta a kéziratot barátjának, a költő William Plomernek, aki a Jonathan Cape kiadónál dolgozott, és elkezdődött James Bond kalandja. Innentől kezdve haláláig minden év januárjában leült Fleming, hogy az előirányzott két hónap alatt megírja a következő Bond-történetet.

Flemingék 1952 márciusában keltek egybe, augusztusban pedig megszületett egyetlen gyermekük, Caspar. Ian egy barátjának írta: „Ha lehetséges, hogy jobb emberré váljak, akkor ő biztosan hozzájárul a folyamathoz.” 1964-ben Fleming egészsége megrendült, húsvétkor mellhártyagyulladást kapott, augusztus 11-én pedig szívrohama volt. Következő reggel, Caspar tizenkettedig születésnapján, 56 éves korában hunyt el.

(Forrás)

Ez is érdekelhet: Rami Malek ezzel az egy feltétellel vállalta az új Bond-film főgonoszának szerepét