Szikár – mindössze 23 nagyjátékfilmből álló – életműve megfontolt döntésekről és kifogástalan ízlésről árulkodott. A háromszoros Oscar-díjas Daniel Day-Lewis a múltban is csak nagyon kevés szerepajánlatra bólintott rá, hét évvel ezelőtt viszont hátat fordított a filmiparnak, és úgy tűnik, nem is kacérkodik a visszatérés gondolatával.
Bár már korábban kilátásba helyezte, hogy felhagy a színészettel, a 67 éves Daniel Day-Lewis végül a 2017-es Fantomszál (Phantom Thread) után “vonult nyugdíjba”. Utolsó moziját azzal a Paul Thomas Andersonnal készítette, aki tíz évvel korábban, a Vérző olaj (There Will Be Blood) című drámában is instruálta. Ez a munka hozta meg a második Oscar-díjat a brit származású világsztár számára, aki A bal lábam (1989) és a Lincoln (2012) című produkciókban nyújtott alakításért is megkapta az Amerikai Filmakadémia kitüntetését. Most az a Jim Sheridan szólalt meg Day-Lewis hét évvel ezelőtti visszavonulásával kapcsolatban, aki a már említett A bal lábam mellett az Apám nevében (1993) és A bunyós (1997) című mozikban is együtt dolgozott a művésszel.
“Azt mondta, tényleg leszámolt a színészettel, de a mai napig tartjuk a kapcsolatot” – árulta el egy friss interjúban Sheridan. “Persze ettől még örülnék, ha újra vele dolgozhatnék. De ő is úgy van vele, mint bárki más: böngészi a streamingoldalakat, válogat a nagyjából hétezer lehetőség közül, de aztán egyik sem tetszik neki” – tette hozzá a rendező.
Sheridan visszásnak tartja, hogy az emberek többsége már nem a filmszínházak tágas nézőterein ülve, hanem nappalija magányában mozizik. “A film immáron nem köz-, hanem magántulajdon: a távirányítóddal bármikor megállíthatod. Ez már nem ugyanaz az élmény. Mindenesetre örülnék, ha Daniel mégis visszajönne, és újra forgatna, hiszen annyira nagyszerű színész” – magyarázta az Amerikában, a Testvérek és az Álmok otthona rendezője.
Ha te is hiányolod a mozikból a jól megérdemelt nyugdíjaséveit töltő Day-Lewist, nézd vissza utolsó munkája, a már említett Fantomszál legjobb pillanatait:
