Mit kell tudnia minden férfinak az agyrázkódás hosszú távú hatásairól?

Miközben a futball-világbajnokság és az európai topbajnokságok látványos drámái beszippantják a szurkolókat, a színfalak mögött egyre hangosabbá válik egy rendkívül kényelmetlen beszélgetés. Ez a diskurzus a fejet ért ütések és az agyrázkódások hosszú távú, pusztító hatásairól szól. Csak az Egyesült Államokban évente 1,6–3,8 millió sporttal kapcsolatos agyrázkódás történik, a kutatók pedig egyre szorosabb összefüggést mutatnak ki a fejsérülések, valamint a későbbi memóriazavarok, a kognitív hanyatlás és a súlyos depresszió között. Az agy egészségének megőrzése a hosszú élet (longevity) kutatásának egyik legfontosabb frontvonalává vált.

A Men’s Health – The Future You legutóbbi adásában Rich Dorment főszerkesztő vendége Taylor Twellman, az amerikai labdarúgás történetének egyik legnagyobb csatára, az Apple TV szakértője, valamint dr. Matthew Apicella sportorvos, agyrázkódás-specialista volt. A beszélgetés rávilágított, hogy az agysérülések kérdése nemcsak az elit sportolókat érinti, hanem minden olyan férfit, aki ötven felett is pengeéles memóriát szeretne.

Ezt olvastad már?

5 modern és tudományosan igazolt módszer a szívünk védelmében

A kutatók azt hitték, már mindent tudnak erről a védőoltásról, de hatalmasat tévedtek

A felrázott tojás effektus – Mi történik odabent?

Taylor Twellman pályafutása során legalább hét vagy nyolc súlyos agyrázkódást szenvedett el. Az elsőt 17 évesen kapta, amikor még semmilyen orvosi protokoll vagy tudatosság nem létezett ezzel kapcsolatban. Twellman egy zseniális hasonlattal élt, amit azóta az orvosok is átvettek: „Az agyrázkódás olyan, mint amikor felrázol egy nyers tojást. Kívülről a héj teljesen épnek, sértetlennek tűnik, de odabent a sárgája és a fehérje teljesen összekeveredik és megsérül.”

Dr. Apicella elmagyarázta a folyamat klinikai hátterét: az agyrázkódás egy funkcionális agysérülés, ami akkor következik be, amikor az agy a fizikai behatás miatt elmozdul, nekitapad a koponya belső falának. Ez drasztikus változásokat idéz elő az agyi véráramlásban, és egy úgynevezett „energiaigény-krízist” vált ki a sejtek szintjén.

Twellman a mai napig küzd a poszt-agyrázkódás szindrómával: krónikus fejfájás, egyensúlyzavarok és szédülés kísérik a mindennapjait. „Ez a sérülés szó szerint elveszi tőled azokat a dolgokat, amiket természetesnek veszel. Soha nem gondoltam volna, hogy eljön az idő, amikor nem tudok beülni egy mozira, egy koncertre, vagy nem edzhetek úgy, ahogy akarok” – mondta a korábbi csatár.

Intő jelek, amiket nem szabad félvállról venni

A közhiedelemmel ellentétben az agyrázkódáshoz nem kell elveszíteni az eszméletünket. Dr. Apicella szerint az alábbi tünetek esetén – egy keményebb edzés, amatőr focimeccs vagy akár egy háztartási baleset után – azonnal orvoshoz kell fordulni:

• Hosszan tartó fejfájás és agyi köd

• Szédülés és egyensúlyproblémák

• Hányinger vagy hányás (komoly piros zászló!)

• Alvászavarok és hirtelen fellépő, indokolatlan szorongás

• Edzésintolerancia (amikor a pulzus emelkedésével azonnal visszatér a fejfájás)

A szakértő kiemelte, hogy a gyerekeknél különösen figyelni kell: az USA-ban 11 éves kor alatt már teljesen megtiltották a labda lefejelését az edzéseken. Érdekesség egyébként, hogy a kutatások szerint az agyrázkódás elleni védelem egyik leghatékonyabb, fizikailag fejleszthető módja a nyakizmok megerősítése, mert az erős nyak képes elnyelni és tompítani a fejet érő rotációs erőket.

A meglepő ellenség: nemcsak az ütések rombolják az agyat

Arra a kérdésre, hogy a mindennapokban mi az a rejtett tényező, ami a leginkább károsítja a férfiak agyát és rövidíti meg a kognitív élethosszt, dr. Apicella megdöbbentő választ adott: az alváshiány.

„Az alvás a legfontosabb regenerációs folyamat az agy számára. Ez az az időszak, amikor a szervezetünk szó szerint kimossa a napközben felhalmozódott toxinokat és méreganyagokat az agysejtek közül.”

A hosszú távú agyi egészség megőrzéséhez az orvos az American Heart Association életmódbeli ajánlásait (Life’s Essential 8) javasolja: a minőségi alvás, a szívbarát táplálkozás és a rendszeres kardiovaszkuláris edzés egyenesen arányos az agy fiatalságának megőrzésével. A jövő ráadásul biztató: a kutatók már olyan vérből kimutatható biomarkereken dolgoznak, amelyek a közeljövőben tűpontosan jelezhetik az agyrázkódás tényét és a felépülés stádiumait is.

Amikor Twellmant megkérdezték, mit mondana a mai, 25 éves önmagának, így felelt: „Azt mondanám neki, hogy játsszon ugyanilyen keményen, mert nagyszerű karrier áll előtte. De ha jön egy komolyabb ütés, azonnal üljön le a kispadra, és hagyja abba. Semmilyen trófea nem ér meg egy tönkretett életet.”

Forrás: Men’s Health

Borítókép: Vitaly Gariev, Unsplash