Mennyire egészségtudatosak a magyar férfiak?

Szerinted férfias szűrővizsgálatra menni? Sajnos Magyarországon erre a legtöbb férfi nemmel válaszol. Hogy ez miért probléma? Mert sok esetben pl. a prosztatarák vagy a heredaganat esetében is a rendszeres szűrő jellegű vizsgálat vagy utóbbinál a rendszeres önvizsgálat az egyetlen lehetősége a betegség korai stádiumban való felismerésének. Mind a prosztatarák, mind a heredaganat esetében a kezdeti szakasz tünetmentes, emiatt pedig nagyon sokan már csak későn kerülnek szakorvoshoz…

Prof. Dr. Tenke Pétert, a Magyar Urológus Társaság elnökét (osztályvezető főorvos, Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház, Urológiai osztály és szakterület irányító, Alfa Egészségközpont) kérdeztük, hogy miként látja Magyarországot és a férfi egészségtudatossághoz való hozzáállást:

„Az Amerikai Egyesült Államokban vagy a nyugat-európai országokban minden 10. diagnosztizált prosztatarákra jut 1 haláleset. Ma, Magyarországon minden 3. diagnosztizált prosztatarákra jut 1 haláleset. Mit jelent ez? Azt, hogy itthon sokkal kevesebben járnak rendszeresen prosztatavizsgálatra, urológiai, szűrő jellegű vizsgálatra. Emiatt a diagnosztizált esetek nagy százaléka már előrehaladott stádiumban van, amikor már sok esetben nem lehet segíteni a páciensen. A prosztatarák esetében az első szakasz ugyanis tünetmentes. A férfiak valami oknál fogva még mindig úgy gondolják, hogy velük nem történhet semmi, vagy éppen, hogy ha szűrővizsgálaton vesznek részt, akkor veszítenek a férfiasságukból. Pedig az időben felismert betegségek, rendellenességek sokkal könnyebben gyógyíthatóak.

A Movember mozgalom óta érezhető a változás, érzékelhető, hogy több férfi keresi fel a szakorvosokat a megelőző jellegű vizsgálatok miatt. Növekszik a korai felismerések száma a fiatalabb korosztály esetében. Évente körülbelül 1500 halálesetet történik prosztatarák miatt és körülbelül 4500 új prosztatarák kerül diagnosztizálásra, viszont az egyre több korai felismerés eredményeként sokkal több a kezelhető prosztatarák.

Azoknál a férfiaknál, akiknél apai ágon volt prosztatarák, prosztatával kapcsolatos betegség, sokkal nagyobb a valószínűsége a prosztatadaganat kialakulásának, így náluk automatikusan mérünk PSA-szintet 45 év felett, egyébként ezt csak 50 éves kortól szoktuk elvégezni. Japánban kisebb százalékban fordul elő ez a betegség, míg az afroamerikai férfiaknál gyakrabban, de egyértelműen még mindig nehéz azt meghatározni, hogy ki az aki, veszélyeztetett. Az biztos, hogy ahol a családban apai ágon előfordult prosztatarák, ott a kialakulás kétszer valószínűbb.

A leggyakoribb panaszok, amelyekkel a férfi páciensek felkeresik az urológiai szakrendeléseket: a kismedencei fájdalmak és a különböző vizelési problémák. Gyakori betegség a jóindulatú prosztata megnagyobbodás, mely könnyen kezelhető, ezáltal pedig a megváltozott életminőséget is jelentős mértékben lehet javítani. Emellett pedig érdemes megemlíteni még a férfi klimaxot, hiszen a változás a férfiakat is érinti, ha nem is olyan látványos mértékben, mint a nőket.

Úgy gondolom, hogy az egészségmegőrzés fontos része az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás, illetve az évenkénti szűrő jellegű vizsgálatokon való részvétel.”