Sablonos hétköznapok helyett a Forma-1 világát választottam

Igényesférfi.hu Igényesférfi.hu | 2019.05.17 | Olvasói levél | Olvasási idő: 6 perc
Sablonos hétköznapok helyett a Forma-1 világát választottam

Tuti mindannyian ismeritek az érzést: unom az egészet, belefásultam az életembe. Legtöbben ilyenkor nyelnek egy nagyot, és némán üvöltve viszik tovább a vállalt terheiket. Én is megéltem ezt a szituációt, de nálam az ellenreakció nem átlagosra sikeredett: mindent felrúgva az autó/motorsport és a média világában eresztettem gyökeret és a Forma-1 lett az életem.

Ha jól belegondolok, az írás sosem vonzott különösebben, sőt, finoman fogalmazva sem kerekekkel a lábam alatt születtem – végül mégis ebben találtam meg önmagam, a kommunikáció és az újságírás lett az életem. Ebben nagy szerep jutott a véletlennek, nem kevés a tudatosságnak, de a szerencsét is érdemes kiemelni. Hogyan kerül be egy átlagos magyar srác a Formula-1 zárt világába és hogyan lesz Magyarország egyik legnépszerűbb Dakar motorversenyzőjének és a Motorsport Szövetség tereprali szakágának sajtófőnöke?

Kezdjük az elején!

Sokáig csak éltem bele a vakvilágba, sablonosan teltek a hetek, a hónapok. Tudjátok, unalmas napi rutin, senkiházi főnökök, sekélyes párkapcsolatok, gyorsan lebomló instant „boldogság”, a mindannyiunk által kipróbált túlélő cirkusz.

Minden perce elvesztegetett idő volt, de vallom, hogy céllal zajlott. Megtanított arra, kiket kerüljek, ki NE legyek, hogyan kezeljem majd azokat a lehetőségeket, amik szembe jönnek velem.

Egy szörnyű munkanapon véletlen figyeltem fel egy internetes játékra. Részt vettem rajta, (életuntan kattingattam) és VIP belépőt nyertem egy menő autóversenyre. Ez lett a sorsomat megváltoztató momentum: kilátogattam a pályára, ahol az autók hangja, a versenybenzin illata, és a sztárok közelsége áramütésként ért – szinte mágnesként vonzott magához. Egyetlen alkalom kellett, és eldöntöttem: nem érdekel kivel, nem érdekel hogyan, de részese akarok lenni mindennek.

Először szimulátor versenyzőnek álltam, később csatlakoztam egy online közösséghez, ahol PR-osként igyekeztem a virtuális versenyzést közelebb hozni a valódihoz. Ekkor támadt a példátlanul vad ötletem: szervezni fogok egy közönségtalálkozót, méghozzá a Forma-1 előszobájában edződő sztárokkal. A nem mindennapi eseménynek nagy visszhangot akartam, de mivel a rendezvényre a Magyar Nagydíj hetében került sor, ezért a sajtó a leterheltsége miatt nem küldött tudósítókat. Viszont többen is felajánlották, ha kész anyagot adok a kezükbe, akkor segítenek.

Ekkor ragadtam először tollat a kezembe

Mire feleszméltem, már egy szaklap gyorsasági rovatát terelgettem, és arra is hamar rájöttem, hogy nem csupán kizárólag a benzingőz iránti vak szerelem vezérel.

Megfogalmazódott, később pedig letisztult bennem a karrierépítés gondolata: folyamatosan kerestem a helyem a rendszerben, mellette igyekeztem megragadni a lehetőségeket, majd kipréselni a legjobbat belőlük.

Közben egyre közelebb kerültem a vérkeringéséhez, több autó/motorsport csapat sajtóügyeivel is foglalkoztam, barátságokra és jelentős kapcsolati tőkére tettem szert. Ez idő alatt szinte minden nemzetközi autósport sorozatba belekóstoltam akkreditált újságíróként, és gyorsan egyértelmű célommá vált a sportág abszolút csúcsa, a Forma-1.

Ahogy az élet minden területén, az autósport médiában is létezik hierarchia, megvannak a lépcsőfokok. Az igazi nagyokhoz képest még rengeteget kell tanulnom, de hiszem, hogy sikerrel veszem az akadályokat.

Ennek megfelelően az életem teljesen átalakult: volt idő, amikor még menekültem az eredménycentrikus szemlélettől, manapság pedig már jellemzően belehajszolom magam.

Magyarország egyik legnépszerűbb Dakar motorversenyzőjének és a Motorsport Szövetség tereprali szakágának sajtófőnöke lettem, a Flyerz Magazin autó/motorsport szekcióját vezetem, ahol saját nyomtatott Forma-1-es és online rovatom is van. A tárgyhoz tartozik, hogy a legendás Marco Simoncelliről elnevezett MotoGP csapat magyar fiataljainak is én terelgetem a sajtóját, ami ugyancsak különleges megtiszteltetés.

Számomra komoly visszaigazolás és büszkeség, hogy a fanatizmusom, valamint a munkába vetett hitem már a sporton kívül is elismerik. Ennek okán lehetek a szívemnek oly kedves, kutyák részére gyógyszermentes kiegészítőket gyártó Quebeck vállalatának médiása. Mostanság már televíziós és rádiós műsorokban is gyakran szerepelek, hol riporterként, hol meghívott vendégként – sőt, a Kiss Norbert és Puzsér Róbert nevével fémjelzett „Hölgyek és gyorsak” című női autóversenyzésről szóló dokumentumfilmben is szerepet kaptam.

Természetesen eközben az álmomról sem feledkeztem meg, a Formula-1 zárt világába is sikerült bejutnom. Nem tagadom, mindez mélyen megérintett és magával ragadott, az F-1 pedig bizonyos értelemben átszakította a szalagot, vele együtt pedig a gátakat is. Az eddig megtett utamon már sok mindent összeszedtem, de megyek tovább, mert csak egyetlen irány kapcsolható: az ELŐRE. További ambícióm, hogy egyre több futamra eljussak, és saját, egyedi szemszögemből számolhassak be a száguldó cirkuszról.

A sikerért meg kell dolgozni

Az évek távlatából szemlélve természetesen nem kizárólag csak csodás dolgok történtek velem. A gyorsan jött sikereket sokaknak – nevezzük őket elegánsan „jóakaróknak” – nehezére esett feldolgozni, azonban néhány hullámvölgy és bukkanó után túlléptem rajtuk. Ma már olyan erős emberek támogatásával végezhetem a munkám, akik minden megmozdulásukkal motiválnak, építenek engem – és akikre minden szempontból felnézek!

A történetem nem egy diadalmenetet akar bemutatni, sokkal inkább rávilágít arra, mennyit ér a magadba vetett hit, és a kőkemény elhatározás.

Vésd az eszedbe, soha semmi sem lefutott, mert mindig nálad van a gyeplő: Önmagadba vetett acélos hittel és kitartással a legreménytelenebb helyzetben is dönthetsz egy másik irány mellett, megújulhatsz emberként, megváltoztathatod az életed, csupán néhány év leforgása alatt. Bárki is állítja neked az ellenkezőjét!

Iratkozz fel hírlevelünkre és értesülj elsőként az újdonságokról!