A világ 10 leggyönyörűbb kastélya

A kastélyok különleges helyet foglalnak el az épített örökség világában. Nemcsak a történelem kézzelfogható lenyomatai, hanem az emberi kreativitás és mérnöki lelemény emlékművei is egyben. A CNN összeállítása annak járt utána, miért maradnak ennyire élőek ezek az épületek a kollektív képzeletünkben – legyen szó legendákról, építészeti bravúrokról vagy a letűnt korszakok iránti nosztalgiáról.

A kastélyok egyik különlegessége, hogy egyszerre töltöttek be védelmi szerepet és szolgáltak otthonként – mindezt egy olyan korban, amikor a kettő közötti egyensúly nem csupán luxus, hanem túlélési kérdés volt. Ahogy Marc Morris, A kastélyok történelme és evolúciója a középkori Angliában című könyv szerzője fogalmaz: „Az, hogy ezek az épületek egyszerre nyújtottak kényelmet és biztonságot, önmagában is figyelemre méltó építészeti teljesítmény.” Ebben a válogatásban tíz olyan kastélyt mutatunk be a világ különböző pontjairól, amelyek nemcsak látványukkal, hanem történetükkel is maradandó benyomást keltenek

Himeji kastély (Japán)

Egészen Japánig kell zarándokolnod, ha személyesen is látni akarod ezt a varázslatos kastélyt. A Himeji az ország nyugati részén, Oszaka és Kobe városának közelében várja a látogatókat. A japán feudális építészet egyik kimagalsó alkotásáról van szó, mely – vakítóan fehér falai, magasan szárnyaló madarakat idéző eleganciája miatt – méltán érdemelte ki a „Fehér Kócsag kastély” elnevezést. Az épület egyébként a 17. századból való, de ma is rengeteg turista keresi fel. Az érdeklődők szabadon választhatnak a japán és az angol nyelvű tárlatvezetések között.

A rodoszi nagymester palotája (Rodosz)

Ez a klasszikus középkori kastély az Égei-tenger szívében, Rodosz földöntúli szépségű szigetén található. A keresztes lovagok hajdani központjáról sokan nem is sejtik, hogy eredetileg bizánci erődítménynek készült, majd a Szent János Lovagrend – a gótikus korstílus sztenderdjeinek megfelelően – fejedelmi pompát sugárzó, elegáns palotává varázsolta. Amikor a második világháború előtt az olaszok rövid időre elfoglalták a dodekanéz szigeteket, Benito Mussolini nyaralóvá „alakította” a kastélyt, ami ma múzeumként üzemel: régészeti kiállításai az ókori Hellász és a kora keresztény időszak legfontosabb emlékeit mutatják be.

Neuschwanstein kastély (Németország)

Bajorország hegyekkel tarkított, tündöklő szépségű vidékéig kell utaznod, ha szeretnéd meglátogatni ezt a középkori lovagi miliőt idéző, világviszonylatban is egyedülálló kastélyt, amit valójában a 19. század végén építettek II. Lajos bajor király megbízásából. Az uralkodó olyan lakhelyet álmodott magának, mely Richard Wagner világhírű operáinak világát ötvözi a letűnt középkor misztikus atmoszférájával. Azt már csak a CNN cikke teszi hozzá, hogy a Neuschwanstein kastély Csipkerózsika Disneylandben magasodó kastélyára is emlékeztet.

Alcázar (Spanyolország)

Spanyolországban, Közép-Kasztíliában vár az Európa egyik kiemelt látványosságának számító Alcázar. A veretes épület fordulatos történelme a Római Birodalom időszakában gyökerezik, a későbbi évszázadokban pedig középkori várként született újjá, amit ma is mély várárok, felvonóhíd, jellegzetes, kerek formájú őrtornyok és pazar uralkodói lakosztályok fémjeleznek.

Pena kastély (Portugália)

A Sintra közelében, egy vadregényes szépségű dombtetőn magasodó impozáns épületegyüttes a 19. századi romantikus építészeti stílus jegyében született: a gótikus, a mór és a reneszánsz jellegzetes elemeit is magán viseli. A kastély ötlete II. Ferdinánd királytól származik. Kevesen tudják, de korábban egy romosan álló kolostor állt a helyén. Élénk sárgás-piros színei, ékítményekkel gazdagon tarkított, markáns óratornya révén kirí az európai kastélyok közül.

Amber-erőd (India)

Az indiai Jaipur közelében, egy hegy tetején díszeleg a méltóságteljesen az ég felé törő Amber-erőd, amit a 17. század hajnalán, Rádzsasztán uralkodójának parancsára építettek. A belső palotakomplexum lebilincselően szép udvarai közül a látogatók a Maharadzsa saját lakosztályait, a pazar Sukh Niwast (vagyis „a gyönyör termét”) és a Diwan-i-Am-ot (a nyilvános audienciák csarnokát) is megszemlélhetik. A régi időkben gyakran elefántháton közelítették meg a helyszínt, de korunk turistáinak sajnos be kell érniük a terepjáróval.

Aït-Ben-Haddou (Marokkó)

A Szahara szélén helyezkedik el ez a masszív, sártéglából emelt komplexum, mely megannyi hollywoodi filmben és tévésorozatban (Gladiátor, Trónok harca) felbukkant már. A turisták teljes joggal érezhetik magukat elveszettnek a Aït-Ben-Haddou gigászi méreteit fürkészve, ugyanakkor azt is érdemes tudni, hogy a 17. század folyamán karavánszerájként működő helyszínen még ma is laknak emberek.

Kalmar kastély (Svédország)

E viking korabeli reneszánsz kastély a Balti-tenger partján, festői környezetben található Kalmar peremén fekszik. A nagyközönség egy része talán nem is sejti, hogy a 12. században még védelmi funkciót látott el, ám az újkor hajnalán II. Gusztáv király és leszármazottai királyi rezidenciává alakították át. A kastély az alapos restaurációnak köszönhetően ma is épp úgy néz ki, mint 1592-ben. További előnye, hogy még a nagycsaládosoknak is tengernyi izgalmat nyújt: az ősi egyiptomi leleteket bemutató kiállításoktól a gyermekeket célzó elfoglaltságokig terjed a programkínálata.

Castillo San Felipe del Morro (Puerto Rico)

Bizony, a távoli Puerto Ricót kell célba venned, ha élőben is látni szeretnéd ezt a hatalmas erődítményt, mely a lélegzetelállító San Juan-öböl bejáratát őrzi, s a 16. században, citadellaként épült. A Castillo San Felipe del Morro vizesárkait és kőből épült bástyáit minden látogatónak érdemes külön megtekintenie, az erőd közelében lévő füves területen pedig még a piknikezésre, sőt a sárkányeregetésre is lehetőség nyílik.

Topkapi Szeráj (Törökország)

A világ egyik leghíresebb építménye, a Topkapi Szeráj valójában nem más, mint egy középkori vár, mely erősített falaival, óriási kapuival és fantasztikus luxusról árulkodó belső tereivel azonnal bűvkörébe vonja a Nyugatról érkező turistákat. A királyi rezidencia falai között oszmán szultánok hajtották álomra fejüket a 15. századtól – az épület megalkotásától – kezdve egészen a 19. század közepéig, az első világháború – és az Oszmán Birodalom felbomlása – után viszont múzeummá alakították. Tágas, különleges növényekkel teli kertjei, világhírű háreme és ritkaságokat rejtő uralkodói kincstára sok kellemes percet szerezhet az utazóknak.

(Kiemelt kép: Rachel Davis / Unsplash)