2021. október 10-én az OECD elfogadta nemzetközi adórendszer egyik legfontosabb reformtervezetének módosítását, amely biztosítja, hogy a multinacionális vállalatok 2023-tól minimum 15 százalékos társasági adókulccsal adóznak ezentúl gyakorlatilag székhelytől függetlenül.
Az OECD főtitkára szerint olyan, a globális gazdaságot a jövőben alapjaiban meghatározó megállapodás jött létre, amely biztosítja, hogy a nemzetközi adórendszer megfeleljen a digitalizált és globalizált világgazdaságnak, és a multinacionális vállalatok egységesen részt vegyenek az adóterhek viselésében.
Magyarország, Észtország és Írország is csatlakozott a globális minimumadóról szóló megállapodáshoz, így az új szabályozást már az összes OECD- és G20 -tagország támogatja. A G20-akkal együtt összesen 136 ország vesz rész a megállapodásban, akik együtt a globális GDP 90%-át adják.
A globalizáció egyik legkomolyabb problémájává vált az elmúlt években a nemzetközi nagyvállalatok működésének nemzetgazdasági határokon átívelő leképezése nemzeti adórendszerekre. Egyszerűen szólva a multinacionális nagyvállalatok úgy optimalizálták pénzügyi folyamataikat az elmúlt évtizedekben, ahogy tették ezt értékteremtő folyamataikkal is. A számukra gazdaságilag legelőnyösebb felállást alakították ki globális termelési rendszereik, értékláncaik, ellátási hálóik kialakításakor, és a pénzügyi folyamataik szervezésében is. Döntéseikben a számukra előnyös opciókat választották természetszerűen. Ez az eltérő nemzeti adórendszerek miatt sokszor globális adóoptimalizálási modellek kialakulásához vezetett, aminek több ország a vesztesévé vált így vagy úgy azzal, hogy adóbevetelektől esett el.
A mérföldkőnek számító megállapodás első pillérén keresztül a világ mintegy 100 legnagyobb és legjövedelmezőbb multinacionális vállalatának több mint 125 milliárd dolláros nyereségét is átcsoportosítja, ezzel biztosítva, hogy ezen cégek is megfelelően kivegyék a részüket az adóterhek viselésében, bárhol is működjenek, és termeljenek profitot.
A globális minimumadó-megállapodás második pillére nem az adóversenyt kívánja megszüntetni, mindössze kölcsönösen kialkudott korlátokat kíván annak szabni, amely által az OECD becslése szerint a résztvevő országok az eddigiekhez képest évente összesen mintegy 150 milliárd USD adótöbbletet lesznek képesek begyűjteni.
A második pillér a minimális társasági adókulcsot 15%-ban határozza meg, a globális társasági adóztatás pedig – a jelenlegi tervek szerint – a következőképp fog működni:
Abban az esetben, ha valamely országnak ezen küszöbérték alatti a társasági adókulcsa, más országok kiegészítő adó érvényesítésére lesznek jogosultak, így a megállapodásban résztvevő – és esetlegesen alacsonyabb adómértéket meghatározó – országok nem lesznek kötelesek a 15%-os minimumadó implementálására, tehát Magyarországon változatlanul hatályban maradhat a jelenlegi 9% mértékű társasági adókulcs.
Azon nagyvállalatok vonatkozásában, amelyek a fenti, kiegészítő adónak valamilyen oknál fogva nem lesznek alanyai (például azért, mert valós gazdasági tevékenységet folytatnak az adott országban), a megállapodás megtagadná az adóalap kedvezmények alkalmazását, vagy pedig olyan adóalap módosító tényezőket vezetne be, amelyek segítségével felfelé korrigálná az adóalapot, hogy a küszöbérték alatti társasági adófizetés elkerülhető legyen.
A második pillérben foglaltak továbbá elsősorban azon multinacionális vállalatokra vonatkoznak, amelyek árbevétele a 750 millió eurót meghaladja, ugyanakkor a résztvevő országok dönthetnek úgy is, hogy az új szabályozást azon – az adott országban székhellyel rendelkező – nagyvállalatok vonatkozásában is alkalmazzák, amelyek árbevétele ezt a küszöböt nem éri el.
A megállapodás legfrissebb tervezete a korábbiaktól eltérően már adóalap-kedvezményt is tartalmaz.
Ennek értelmében a vállalatok által tulajdonolt tárgyi eszközök értékcsökkenése, és a vállalati munkabér kifizetések speciális számítási móddal levonhatók lesznek az adó mértékéből, tehát azok a cégek, amelyek nem fiktív, hanem tényleges vagyon- és munkabér-kifizetéssel járó tevékenységet folytatnak, ezt a kedvezményt igénybe tudják majd venni. A megállapodás szerint a tárgyi eszközök, valamint munkabér kifizetések értékének 5 százalékának megfelelő összeget nem kell figyelembe venni a minimumadó-előírások szerinti társasági adóalap meghatározásakor.
“Magyarország szempontjából a korábbiakhoz képest kedvezőbb irányba sikerült eltolni a szabályozást, azonban a részletek még kidolgozásra várnak, így időre van szükség ahhoz, hogy az érintett cégek tudják implementálni a változásokat a hosszú távú üzleti modelljükbe. A vállalatoknak fel kell rá készülniük, hogy a megállapodás rengeteg olyan változást okozhat majd a működésükben, ami az üzleti folyamatok újraszervezését igényli” – mondta Karácsony Balázs, a BDO Magyarország adóigazgatója.
Az OECD célja, hogy 2022-ben a fentiekről multilaterális egyezményt írjanak alá, amelynek implementálására 2023-ban kerülne sor az érintett tagországok, így Magyarország részéről is. Ugyanakkor, a megállapodás annak implementálásától számított 10 éves átmeneti időszakot is engedélyez, amely alatt a fentieknél kedvezőbb, speciális adóalap-kedvezmény lesz alkalmazandó. Ennek részletszabályait az OECD munkacsoportja idén novemberben tervezi kidolgozni.
