Másfél éves csúcsra emelkedett az arabica típusú kávé határidős jegyzése, ami elsősorban annak köszönhető, hogy a közelmúltban romlottak a legnagyobb kávétermesztő országok idei betakarításával kapcsolatos kilátások.
Szinte borítékolható, hogy a 2024-es amerikai elnökválasztáson ismét Joe Biden és Donald Trump csap majd össze egymással. Az amerikai gazdaságot és a tőzsdepiacot egyaránt megrengetheti, ha Trump másodszor is diadalmaskodik – márpedig az elemzők szerint érdemes felkészülni erre a forgatókönyvre.
Tavaly október-decemberben történelmi csúcsra ért az új otthonok árszintjét jellemző index a KSH legfrissebb, előzetes adatai szerint.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 927,62 pontos, 1,4 százalékos emelkedéssel, 67 271,28 ponton, történelmi csúcson zárt szerdán.
Az előttünk álló tizenegy évben évi 3,2 százalékkal emelheti az élelmiszer-inflációt az éghajlatváltozás – állapították meg a Potsdami Éghajlatváltozási Kutatóintézet (PIK) tudósai.
Hétmilllió forintos felújítást támogat az állam az 1990 előtt épült családi házak energetikai korszerűsítésére.
A 95-ös benzin átlagára most 100 forinttal drágább, mint 2023 végén, és egyelőre nem látszik a kedvezőtlen tendencia vége. A szakértők szerint az adóemelés miatt szökött egekbe az üzemanyag ára.
A tavalyi évben 3,6%-kal nőtt az orosz gazdaság, ami megfelel az előzetesen jelzett adatnak, s duplája a fejlett országok átlagának.
A Xiaomi részvényei mintegy 16 százalékot ugrottak, miután a kínai tech-óriás múlt héten bemutatott első elektromos autója komoly érdeklődést váltott ki: egy nap alatt közel 90 ezer előrendelés érkezett a sportos EV-re.
A magyarok bankbetétjeinek a nyolcada már külföldön van. A hazai befektetők 2011-ben kezdték gyors ütemben kivinni a pénzüket az országból, de a folyamat 2022-ben pörgött fel igazán. 2023 végén már csaknem 1700 milliárd forintnyi összeget tartottak külföldi bankbetétekben.
A Huawei Technologies Co. kínai konszern tavalyi adózott eredménye jelentősen, 144,5 százalékkal 87 milliárd jüanra nőtt az egy évvel korábbi 35,6 milliárd jüanról.
Több mint 100 milliárd dolláros veszteség érte azokat a nyugati vállalatokat, akik az ukrajnai háború kitörése óta elhagyták az orosz piacot.
