A siker olyan az üzleti világban, mint a magánéletben a boldogság: mindenki meg akarja szerezni, ám az elérésére nincs egy jól bevált recept. Ez egy többtényezős képlet, ami mindenkinél más összetevőkből áll, ám néha segíthet, ha puskázunk olyanokról, akik már elérték az áhított célt. Az Amazon-vezér Jeff Bezos prezentációs térningje után, most a Virgin Group atyjától, Richard Bransontól veszünk leckét, miként lehet jó döntést hozni még a legnehezebb szituációkban is.

Az én-márka építése nem áll meg a szelfik és jól megkomponált ételfotóknál, hanem a szakmai imázsépítésre is kitűnően felhasználható, amit a legnagyobb vezetők az előbbi tartalmak helyett inkább az üzleti életben szerzett tapasztalatukat szublimálják az ambiciózus olvasók számára. Richard Branson sem fukarkodik a jó tanácsokkal, hiszen nemcsak könyv formájában – The Virgin Way: everything I know about leadership (2014) – osztja meg tapasztalatait, hanem például a LinkedIn-en is, így a világ bármely pontjáról bárki részesülhet a kikezdhetetlen megoldásoknak nem, de megszívlelendő iránymutatásoknak nevezhető meglátásokból. Ezúttal a nehéz döntések terén alkalmazott négy stratégiájával ismerkedhetünk meg, melyek segíthetnek a legizzasztóbb helyzetekben dilemmázás helyett racionális és átgondolt elhatározásra jutni.

Richard Branson üzleti bravúrjait valószínűleg nem kell ecsetelni, de nézzünk először egy konkrét esetet, amikor a Virgin-alapítónak magának is egy nehéz döntést kellett meghoznia. 2012 nyarán a brit állam arról értesítette a Virgin Trains-t, hogy elvesztették a Nagy-Britannia nyugati parti vonathálózatának működetési jogait, mivel a rivális FirstGroup jobb ajánlatot tett. A Virgin Trains 15 évig működtette a 7 milliárd fontos franchise-t, ez idő alatt az utas létszám 13 millióról 30 millióra ugrott, és a vonal hosszát is bővítették. Branson a The Virgin Way könyvében azt írta, lesújtotta a veszteség híre, de egy időre inkább háttérbe vonult, és jogászokkal, illetve tanácsadókkal egyeztetett, hogy vajon tényleg becsületes küzdelemben maradt-e alul vállalata. A vizsgálatok azonban azt mutatták, hogy a FirstGroup által leadott számok fenntarthatatlanok, és az állam valószínűleg hibát vétett a számítások során. Bár a tanácsadói ellenezték, Branson a tények mérlegelése után mégis úgy döntött, hogy pert indít az állam ellen. Egy héttel azelőtt, hogy az érintett feleknek meg kellett volna jelenniük a brit legfelsőbb bíróság előtt, a Közlekedési Minisztérium államtitkára felhívta Bransont, és tájékoztatta, hiba történt, és valójában a Virgin Trains tette a jobb ajánlatot. Könyvében a milliárdos vállalkozó négy aranyszabályt sorol fel, melyek az ehhez hasonló helyzetekben segítettek neki.

1.Ne érzelmi alapon reagálj

Branson állítása szerint teljesen elképedt, amint kiderült, hogy nem jött össze a Virgin Trains üzlet, de elég tapasztalt volt ahhoz, hogy tudja, egy kicsit háttérbe kell vonulnia, és elegendő információt gyűjtenie a következő lépéshez. Ha visszakézből kiadott volna egy nyilatkozatot a sajtónak arról, hogy bepereli a brit államot, a tények helyett pusztán az érzelmeire hallgatva, nagyobb valószínűséggel utasították volna el az ügyét, és forrófejű, meggondolatlan üzletembernek tüntették volna fel.

2.Vedd számba az összes hátrányt

Branson mindig felméri, hogy mi sülhet el rosszul egy döntés meghozatalát követően. A vonatos ügy kapcsán az ügyvédei azt mondták, 10 százalék esélye van megnyeri a pert az állam ellen, de miután összegyűjtötte a szükséges bizonyítékokat, hogy a versenytárs számai irreálisak voltak, már meggyőződött az igazáról, és az utasok támogatását is élvezték.
„Semmi sem tökéletesen, de ha keményen dolgozol azon, hogy felfedd az esetleges tyúkszemeket, majd eltávolítod őket, máris jobb lesz a helyzet.”

3.A teljes képet nézd

Érdemes abból a szempontból is megvizsgálni a kérdést, hogy az miként fog más projektekre hatni. „Lehet, hogy ez egy ’túl jó ahhoz, hogy kihagyd’ típusú lehetőség, de milyen hatása lesz a többi projektedre, és ha ez most nem a legalkalmasabb idő, akkor milyen esetleges veszélyei lehetnek közösen megállapodással elhalasztani az ügyet” – fogalmazza meg az iránymutatást Branson. „Ha nem tudod ezt a projektet kezelni a többi mellett, melyiket tartod meg és miért?” Minden új projektnél – ami nála jelen esetben a Virgin Hotels – számításba veszi, hogy milyen hatással lesz az a Virgin csoport, illetve az ő személyes reputációjára.

4.Biztosítsd be magad

Egy 2014-es LinkedIn blogposztban Branson arról írt, hogy a legjobb lecke, amit az apjától tanult, hogy biztosítsa be magát minden eshetőségre, azaz minimalizálja a veszteségeket. Tizenöt éves korában az apja azt mondta Bransonnak, megengedi, hogy abbahagyja a középiskolát és elindítsa a Student magazint, ha legalább négy ezer fontnyi reklámot eladott benne, ami fedezi a papír és a nyomtatás költségeit.
Ugyanezt a stratégiát ismételte meg 1984-ben, amikor egy hatalmas vargabetűvel átnyergelt a zeneiparból az aviatika világába: azután tudta meggyőzni partnereit a Virgin Records-nál, hogy a Boeing beleegyezett, egy év után visszaveszik a légitársaság 747-es gépét, ha nem a tervek szerint menne az üzlet.

Ez is érdekelhet: 7 kérdés, ami Steve Jobs számára meghozta a sikert