Habár kriptovaluta jellegű megoldások használatára már az 1980-as években is volt próbálkozás, a kor akkori elvárásai és társadalmi gyakorlata erre még semmilyen formában nem volt készen. Az első kriptovaluta tényleges kibocsátására 2009-ig kellett várni. A bitcoin sokáig csak egy egészen szűk réteget mozgatott meg, majd néhány évvel ezelőtt felrobbantotta az internetet a történet.
„Sokan és sokat beszélnek a bitcoin, kriptovaluta és blockchain háromszögről, de még mindig sokszor tartunk ott, hogy az egészet a piramis játékokhoz hasonlítják” – meséli Czeglédi Tamás, a Blockchaineum alapítója, majd hozzáteszi: „A blockchainre aztán tényleg sok mindent lehet mondani, de azt, hogy piramis játék lenne, semmiképp.”
Szinte minden napra jut egy hír, hogy valamelyik pénzügyi óriás dollármilliókat fektetett a blokklánc-technológia fejlesztésébe annak reményében, hogy egyszerűsíteni és csökkenteni tudják olyan tranzakciók költségeit, mint például a nemzetközi pénzátutalások vagy értékpapír-elszámolások. Azt viszont, hogy a társdalom mennyire áll készen egy olyan változásra, amely alapjaiban alakíthatja át a mindennapokat, még nehezen lehet megmondani.
Óriási üzleti potenciál vagy túlidealizált jövőkép? Czeglédi Tamással a jövő héten Budapesten megrendezésre kerülő, nemzetközi blockchain csúcstalálkozó, a Blockchaineum 2.0 apropóján beszélgettünk a kriptovaluták és blockchain megoldások jelenéről és jövőjéről.
Aki kimarad, az lemarad?
Czeglédi Tamás
Egyértelműen igen! Bár én nyilvánvalóan elfogult vagyok, de az biztos, hogy attól mert úgy csinálsz, mintha nem létezne, a kriptovaluták és a kapcsolódó digitális megoldások piaci szegmense egy elképesztő ütemben fejlődő piac. Véleményem szerint elkerülhetetlen a digitális transzformáció. Nem az a kérdés, hogy megvalósul-e, hanem az, hogy mikor. Cégvezetőként nem teheted meg, hogy nem foglalkozol a blockchain megoldásokkal.
Az internet esetében ez közel 30 évet jelentett. Mennyire van felkészülve a társadalom a jóval dinamikusabb változásra?
A tavalyi első nagy Blockchaineum 1.0 konferencia fő kérdése még maga a blockchain definíció tisztázása volt. Előadóink, partnereink segítségével választ adtunk arra a fundamentális kérdésre, hogy mi is az a blockchain?! A májusi konferencián az a fő célunk, hogy az iparág meghatározó hazai és nemzetközi szereplőinek bevonásával teret adjunk további kérdések megválaszolására, számtalan innováció bemutatására, új barátságok és üzletek megkötésére.
A legizgalmasabb kérdések jelenleg az ICO-k, ezek mozgatják mind a szakma, mind az érdeklődők fantáziáját, de a szakma közben már a következő buzzwordjét is megtalálta: tokenizáció.
Nyilván az a 600 ember, aki például tavaly ellátogatott a rendezvényre már egy lépéssel előrébb jár, az edukáció viszont azt gondolom, hogy a szegmens kulcskérdése. Ez jelenti az egyik legnagyobb problémát ma, pont ott tartunk most, mint régen az internetnél tartottunk, csak egy-egy buzzword, amit sokan az egész felhajtásból látnak. A bitcoin, kriptovaluta, blockchain háromszögre egyre nagyobb figyelem összpontosul, de sok esetben még mindig azt kell elmagyaráznunk, hogy a blockchain az nem egyenlő a bitcoinnal és semmi köze a piramis játékhoz.
Az edukációs kérdéshez azért nagyban hozzájárul az is, hogy ami a fejlesztők és a hackerek számára evidens, az felhasználói oldalról nem feltétlenül komfortos.
Finoman fogalmaztál! Jelenleg a blockchain és a kriptovaluta piac nem túl felhasználóbarát, ezért is van nagy szerepünk abban, hogy a konferenciákon, meetupokon, szakmai rendezvényeken, gazdasági blockchain szakértő képzéseken keresztül, eljusson az információ a megfelelő helyre.
A blockchain rengeteg tudományterület háttéranyagát hasznosítja – matematika, játékelmélet, pénzügyi fogalomkészlet stb. – ekkora tudást, ismeretanyagot egy emberként ismerni valljuk be, igen nehéz.
Többségében céges vagy inkább magán érdeklődőitek vannak?
A blockchain a bank és pénzügyi szegmens mellett az energetika, magán egészségügyi szolgáltatások, insure tech, fintech és a logisztika területén is kínál hatékony megoldást. Ennek megfelelően látogatóink is széles körből érkeznek – többségében közép- és felsővezetők. A corporate szakma csúcsának motivációja leginkább a veszélyérzet, itt van a legnagyobb vesztenivaló, ha valaki lemarad a piacon. Magánemeberek is érdeklődnek az események iránt szép számmal, ők leginkább a lehetőséget látják, hiszen ez a megoldás gyakorlatilag a derivatív piacot hozta ki az utcára. A magas belépési korlátok miatt az átlagembereknek korábban sokkal kevesebb lehetősége volt viszonylag kis volumen befektetésére. A legextrémebb példa az NXT, ami a kibocsátása után harminchatezerszeres profitot realizált. Mutass még egy olyan lehetőséget, amely ekkora profitot tudott generálni! A kriptovaluták második körös nyertesei, az Etherummal szakítottak szintén nagyot.
Milyen tapasztalataitok vannak Magyarországon?
Készítettünk felméréseket itthon is, és elvárások feletti tapasztalataink voltak. A blockchain szempontjából értelmezhető beérkező projektek száma tíz feletti volt. Egy-egy projekt, ötlet hatékonyságát egyébként azért nehéz megítélni, mert a blockchain fejlesztői képesség és az üzleti motiváció nem feltétlen elég ahhoz, hogy egy folyamatot valóban érdemes legyen blockchainre tenni. Minden egyes lépést meg lehet kérdőjelezni, azt kell eldönteni, hogy hol van az a pont, amikor a fejlesztés vissza tudja hozni a befektetést.
Mondasz néhány konkrét gyakorlati példát?
Látható, hogy ahol szükség van rá, ott gyorsan létrejön valami és működik, ez a helyzet például Svájcban is. A Mastercardnak is van már saját blockchain rendszere. Ázsiában pedig már végig tudják követni az állatokat a felneveléstől kezdve addig, ameddig végül eljut a konyháig. Így nem csak az étel eredete, de az is visszakövethető például, hogy milyen hőmérsékleten szállították a húsokat. Ezt egyébként egy magyar cég, a TE-Food biztosítja, elsősorban Vietnamban.)
A mesterséges intelligencia és a blockchain ötvözésére is vannak ötletek, de ezek még tényleg gyerekcipőben járnak, bár néhány hónapja még elképzelhetetlennek tartották – teszem hozzá. Ma még tényleg inkább egy sci-fi filmbe illlő kép, hogy ha sietsz reggel a munkába, akkor egyes autók félreálnak, amiért te fizetsz nekik – vagyis a te autód „lefizetné” az előtted közlekedőt, a tranzakciót pedig az autók egymás között rendeznék le, saját pénztárcából.)
A legnagyobb hangsúly viszont – és a konferencia iránt is inkább azok érdeklődnek-, akik ICO-ba akarnak fektetni, vagy saját ICO (tokenkibocsátáson) dolgoznak, gondolkoznak, és azok, akik időt és pénzt akarnak cégük számára megtakarítani, és egy gyorsabb, biztonságosabb alternatívát keresnek a kereskedésre.
Közép-Európa legnagyobb, dedikált blockchain konferenciája kerül egy hét múlva megrendezésre Budapesten. Milyen globális trendek, prognózisok figyelhetőek meg a kriptovaluták és a blokklánc világának rendkívül gyorsan fejlődő piaci szegmensében?
Úgy látom, hogy ma három fő kérdésen van a fókusz. Az ICO kapcsán a KYC, azaz Know Your Customer az első, hiszen az anonimitás a hagyományos banki világban jelenleg nem elfogadható. Ebből következik a második fő kérdés is, az AML, azaz az Anti Money Laundering – szintén érthető okok miatt. A harmadik nagy kérdés pedig, ami személy szerint engem is leginkább foglalkoztat, a tokenizáció. Ennek pénzügyi, gazdasági megközelítése az ICO és technológiai / üzleti stratégiai kérdése, tokenek kibocsátása. Azt látjuk, hogy a tokenziáció sokkal nagyobb dolog, mint azt elsőre gondoltuk. A token, egy digitális alias, ami véd minket a rossz szándékú behatolóktól, de szimbolizálhat pénzügyi lehetőséget is. Csak egy számot mondok, ami érezteti a piac növekedésének mértékét: jelenleg kb. 1600 token van a piacon, jövő év végéig a prognózisok szerint ez a szám elérheti a 25.000 tokent.
A biztonság is sok kérdést vet fel.
A blockchain egy hatalmas ígéret, amelynek rengeteg előnyét valószínűleg a közeli jövőben fogjuk tudni igazán kiaknázni. Ez egyben azt is jelenti, hogy sok előnye (olcsó, gyors, megváltoztathatatlan, transzparens, anonym, stb…) a jelenben megkérdőjelezhető. A biztonság esetében a helyzet éppen fordított.
A téren megvan a konszenzus, hogy a blokklánc jelenleg feltörheteten. Itt a jövőre nézve vannak kérdések. Ami egyik oldalon biztonság, a másik oldalon kockázat is lehet. Hiszen a kripto pénztárcánkhoz csakis a privátkulcsunk birtokában tudunk hozzáférni, és más semmiképpen. Így, ha ezt elveszítjük, végleg elveszett minden tartalom. Ez nehezen passzol az emberi természethezés a tapasztalatokhoz, így ennek lehetséges megoldásain most sokan, sokat dolgoznak. Ilyen lehet például a multi signature wallet, amely nem egy, hanem három (2/3) privát kulccsal nyitható. A blockchain működése viszont jelenleg még nem skálázható. Ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy 8-30 művelet áll szemben például a Mastercard 30.000 műveletével. Messze vagyunk még attól, hogy globális szinten alkalmazható legyen.
Az viszont biztos, hogy dönthetek úgy, hogy nem foglalkozom, vele, de attól hogy becsukom a szemem, mindez csak idő kérdése.
[box] Kriptovaluta: A kriptovaluta olyan digitális eszköz, mely csereeszközként vagy manapság fizetőeszközként is funkcionál. Kriptográfiát (titkosítást) használ a tranzakciók biztonságossága érdekében. A kriptovaluták a digitális valuták egy részhalmazát képviselik, de besorolhatók az alternatív valuták vagy a virtuális valuták csoportjába is.[/box]
[box] Bitcoin: A Bitcoin a legelső és legismertebb kriptovaluta, 2009-ben került kibocsátásra egy Satoshi Nakamoto álnéven ismert ember által. Azóta számos kriptovaluta jelent meg a piacon. Ezeket gyakran altcoinoknak is nevezik, a Bitcoin+alternative szavak összekapcsolásának eredményeként. A Bitcoin és alternatívái decentralizáltak a hagyományos, centralizált bankrendszerrel szemben. A decentralizált ellenőrzés a blockchain használatához kapcsolódik, mely egy elosztott főkönyvi technológia. Lényege, hogy az egymással kapcsolatban lévő emberek elektronikus pénzt tudnak fogadni és küldeni mindenféle központosítás nélkül. [/box]
[box] Blockchain: A blockchain egy algoritmus és a hozzá tartozó elosztott adatstruktúra, amivel egymással kapcsolatban lévő emberek elektronikus pénzt tudnak kezelni, bárminemű központosított adminisztráció nélkül. A blockchain az elosztott főkönyvi technológia (Distributed Ledger Technologies, DLTs) egyik implementációja. A DLT-k a Bitcoin inspirációjaként jöttek létre, a Bitcoin által felfedezett technológia általánosításával. [/box]
[box] Blockchaineum 2.0: Nemzetközi blockchain csúcstalálkozó Magyarországon (2018. május 23.). A legnagyobb dedikált blockchain esemény Közép-Európában. Egy szakmai konferencia és kiállítás határok nélkül, teljes egészében az iparágnak szentelve. Még több információ és jelentkezés ITT.[/box]
