Inspirál a jobb teljesítményre, kimozdít a komfortzónádból, ösztönöz a folyamatos fejlődésre. A stressz negatív jelzőként állandósult a köztudatban, de nem feltétlenül van rád rossz hatással. Selye János osztrák-magyar származású, kanadai orvos, vegyész, akit sokan csak a stressz kutatójaként ismernek, egyenesen az “élet sava-borsaként” definiálja.

A legtöbb kérdés mégis a stresszkezelés, a stressz tüneteinek megelőzése, a stressz ellen való legbiztosabb védekezés kérdéskörökkel kapcsolatban merül fel. Az ellentmondás mögött a distressz és az eustressz közötti különbség áll.

A stressz, ami megbénít vs. a stressz, ami jobb eredmények elérésére inspirál

Selye János szerint a stressz akkor válik ártalmassá, ha a kiváltó probléma mértéke meghaladja a szervezet megküzdési képességét, stressz nélkül viszont csak vegetálnánk. A probléma ott kezdődik, hogy sokkal több inger, impulzus, változás ér egy átlagos napon, mint amit a szervezet fel tudna dolgozni. Pihenésre, regenerálódásra és a következő stresszhelyzetre való felkészülésre pedig nincs idő.

A stressz egy ősi dolog, az állatvilágban a túlélés kulcsa, hiszen segít megmenekülni a ragadozók elől – az állatvilágban viszont, ha elmúlt a veszély, van idő a “pihenésre” a “stressz elengedésére”. A mindennapokban az eustressz, ha nem is a túlélést, de motivációt és egyfajta hajtóerőt jelent a jobb eredmények eléréséhez, az aktív élethez és a folyamatos fejlődéshez. Rövid távon segíti a gyorsabb gondolkodást, koncentráló képességet és lerövidíti a reakcióidőt, amellyel a megváltozott élethelyzethez, új kihíváshoz, komfortzónán kívüli első lépésekhez alkalmazkodni tud a szervezet. Gátak és szorongás helyett ebben az esetben erő, motiváció, lendület az új kihívásokhoz és alkalmazkodás az új lehetőségekhez.

A distressz, vagyis a negatív stressz viszont legtöbb esetben szorongással, idegességgel vagy éppen a tehetetlenség érzésével jár együtt. A mai, impulzusokkal és folyamatos kihívásokkal teli mindennapok tartós stressz állapotot okozhatnak, a túl sok stressz és a tartósan fennálló élethelyzet pedig negatívan hat a szervezetre. Ilyenkor jelenhetnek meg a negatív stressz olyan testi tünetei, mint például a szív- és érrendszeri betegségek, gyomor- és bélrendszeri problémák, krónikus gyulladások stb.

“Pszichológusok szerint teljesítményünk közvetlen kapcsolatban áll a megtapasztalt stressz szintjével. E szerint az elmélet szerint a nagyon magas és a nagyon alacsony izgalmi szint csökkenti a teljesítményt, a köztes szintű izgalmi állapot azonban kedvezően hat teljesítőképességünkre. Azaz mérsékelt szintű stressz mellett csúcsteljesítményre vagyunk képesek.” (Forrás)

Mitől függ, hogy a stressz akadályozó vagy segítő hatású egy adott helyzetben?

Érdekes, hogy stressz hatására – legyen az pozitív eustressz vagy negatív distressz – a test ugyanolyan biológiai és kémiai visszajelzéseket ad. Ha a tested ugyanúgy reagál, a külső ingerekre, mitől függ, hogy a stressz végül milyen hatással van rád?

“A legtöbb esetben nem a probléma okozza az igazi nehézséget, hanem a stressz, amivel reagálunk rá.”

Selye János szerint a distressz egy olyan állandósult élethelyzet, amelyet az ember valamilyen okból kifolyólag sem megoldással, sem pedig alkalmazkodással nem tud megoldani. Ennek a tehetetlenség érzésének a következményei a különböző testi és lelki tünetek. Az eustressz ezzel szemben pozitívan hat a teljesítményre, eredményekre és a személyes fejlődésre.

A tartós stressz egyik helyzetben sem jó, a kulcs mindkét esetben a változás, az viszont, hogy egy adott élethelyzetet kihívásnak, lehetőségnek vagy megoldhatatlan problémának látsz, már hozzáállás kérdése.

Ez is érdekelhet: Így kerüld el, hogy a stressz döntsön helyetted!