„Máig folyamatosan azt kerestem, hogy hogyan lehet a korlátokból kilépni. Igazából útkeresőnek tartom magam, nem köteleződtem el olyan erősen egyik irányzat felé sem. Keresem, nézem, összehasonlítom, kialakítom a sajátomat. Nagyon nyitottan élem meg az életet”

– kezdte a beszélgetést Klein Csaba, az Everness Fesztivál alapítója. – Sok emberrel találkozom, beszélgetek, ezekből a találkozásokból, szavakból, gondolatokból pedig beépítem azokat, amelyek a legközelebb állnak hozzám, vagy amiket én is megtapasztaltam. Ez ad egy egységes világképet számomra.”

Klein Csaba 2013 óta vezeti az Everness Fesztivált, amelyet három alappillérre – Tudatosság, Feltöltődés, Közösség – építve hoztak létre. Az Everness mozgalom 2013-ban alakult, melynek célja egy olyan közösség összekovácsolása volt, amelynek tagjai egymást segítve juthatnak el az önismeret és a társadalmi felelősségvállalás magasabb fokára.

„Ateistaként, teljes mértékben materialista világnézettel szembesülni azzal, hogy két fiadat is elveszítetted nem engedett más lehetőséget. A középső gyermekem halálakor indítottam útjára az Angyalszív központot, aminek kapcsán tulajdonképpen létrehoztuk az Everness Fesztivált.” – folytatta a beszélgetést Csaba.

„10 éve vezettem az életmód központot. Rengeteg, az útkeresést, önismeretet segítő módszerrel, irányzattal találkoztam, viszont azt láttam, hogy nincsen egy olyan platform, ami összefogja a lehetőségeket. Ennek az űrnek a betöltése lényegében az Everness, ahol minden módszert ki lehet próbálni, testközelből meg lehet ismerni és nem kell éveket, évtizedeket a különböző lehetőségek felkutatásával tölteni. Mindenki abban az irányzatban, módszerben mélyülhet el, amely számára szimpatikus. Az első rendezvény után jó volt látni, hogy az emberek boldogok, jól érzik magukat. Azt éreztem, hogy ez az, amit továbbra is csinálni szeretnék.

El kellett hinnem, hogy igen, alkalmas vagyok erre a feladatra. Mára az önértékelésem is a helyére került.”

A Fesztivál története nem indult zökkenőmentesen. Az első év közel 40 milliós veszteséggel zárult, amibe bele kellett állni. A komoly tanulópénz után pedig dönteni kellett a következő évről.

„A sikerhez nem elég a nagy ötlet és a lelkesedés – de ezt csak az első év után tanultam meg. 13 éve élek a komfortzónámon kívül. Korábban rettenetesen kerültem a konfliktusokat, de amikor ott vagy egy 40 milliós veszteséggel, nincs mese! Bele kell állni, tartani kell az arcod, vállalni kell a felelősséget!

A válságkezelés volt talán az egyik legnezebb dolog, amire a fesztivál megtanított. A visszajelzések a résztvevők oldaláról viszont nagyon jók voltak. Mindez, és persze az érzés, ami belül megjelent – ez az életem, ezt akarom csinálni, ezzel akarok foglalkozni – erőssebb volt és nagyobbat nyomott a latban, mint az anyagi nehézségek.”

A talpraállás időszaka komoly kettősséget jelentett a szervezők és Csaba számára is:

„Azt tudtuk, hogy mi kell a jó fesztiválhoz, a következő lépés a rentábilitás volt. Összehozni, hogy gazdaságilag is jól működjön az egész. Jó úton vagyunk. Jövőre pedig még több tervünk és ötletünk vár megvalósításra a tudomány, kultúra, színház tematika köré épülve.”- mondta el Csaba.

A rendezvény 2013-ban 700-800 fővel indult, egy évvel később, 2014-ben pedig már közel 4.000-en látogattak el a nyári fesztiválra. Ez a mértékű növekedés nem csak szervezésben állította kihívás elé Csabáékat, de hangulatában is teljesen más egy ekkora volumenű program.

„Ezért is hoztuk létre az Everness Indián Nyár hosszú hétvégét, ami végső soron a nagy nyári fesztivál intimebb, exkluzívabb kistestvére. Ennek a 4 napnak teljesen más az atmoszférája, a létszámot is limitáltuk maximum 1000 főben,

emiatt ez a program sokkal bensőségesebb és lehetőséget ad az elmélyülésre. A nyár inkább populárisabb, széltében tágítja az ismereteket. Az ősz sokkal tematikusabb, intenzívebb. Kevesebb előadó lesz, ők viszont végig részt vesznek az eseményen. Érdekes, hogy az őszi Everness hétvégén abszolút nincs igény a hajnalig tartó bulizásra, ellenben sok mindenkit látok reggel 5-6 körül jógázni a Balaton parton. Az első Everness is szeptemberben volt, 700-800 fővel. A második évben már 3.500-4.000 főre nőtt a program, így teljesen más hangulata lett az egésznek. Szerettük volna, ha megmarad a családias légkör is, ezért is szívügyünk az Indián Nyár.”

Útkeresés és mentális erő a XXI. században

„A nagy választékban, a sok lehetőség közül nehéz megtalálni a jót – folytatta Csaba, majd hozzátette:

„Mindehhez hozzájön még a társadalom oldaláról a nyomás – legyen mindened egyre jobb, több, nagyobb. Az állandó elégedetlenség érzés, a női és férfi szerepek felcserélődése, a prioritások és értékrendek változása szerintem mind hozzátesznek ahhoz, hogy ma férfiként az útkeresés és az önbizalom kulcsfontosságú kérdések lettek.

A kényelembe persze sokan belefolynak, de azt látom, hogy egyre több mindenkiben van meg az igény arra, hogy foglalkozzon saját magával mentális szinten is. Jó érzés látni, hogy ehhez sikerült egy támogató és biztonságot adó közeget létrehozni, ahol úgy lehet utat, mentort találni, segítséget kérni, hogy nem kell folyamatosan védekezni.”