Hogy viseli egy nyári gyerek a téli Budapestet? Nehezen. A megszoksz vagy megszöksz lehetőségek közül egyre többen választják az utóbbit és utaznak el hosszabb-rövidebb időre, hetekre vagy akár egy-két hónapra is melegebb éghajlatra – és ehhez még csak küldeni sem kell őket.

Többek között ezért is húzódott ez az írás az extrém hideg januárból a valamivel enyhébb februárba, de megérte várni és mi már azt is tudjuk, hogy mit fogsz jövő januárban csinálni! Vendégszerzőnk, Mátai András, az Utazgatok.hu alapítójának írása: 

Nyári gyerekként én is nagyon nehezen viselem a téli Budapestet. És mivel lételemem az utazás, szinte már elképzelhetetlennek tartom, hogy a téli hónapokra ne utazzak el valamilyen melegebb éghajlatra nyaralni.

Világutazóként volt szerencsém számtalan helyen megfordulni és élni a nagyvilágban, mégis Budapest a szívem csücske. Imádom Budapestet!

Állandó a nyüzsgés, folyamatosan zajlik az élet, mindig történik valami. Szeretem az itteni embereket is, mert kreatívok, intelligensek és mindig kitalálnak valami új dolgot, amitől a te életed is színesebb lesz. Egy szó mint száz, imádom a várost… tavasztól egészen ősz végéig, amikor nem is nagyon szeretem elhagyni. Ilyenkor maximum a Balatonig vagy valamelyik környező országba, esetleg a Földközi-tengerig utazom le.

Az ősz végével aztán beköszönt a tél és a nappalok egyre rövidebbek lesznek, a hideg egyre elviselhetetlenebbé válik számomra, a szállingózó hó pedig napokra latyakos kosztengerré változtatja a várost. Ilyenkor is szeretem Budapestet, de ekkor már nagyon bizsereg a szervezetem, hogy nekem ki kell innen szakadnom és elutaznom valami jó meleg helyre.

Számomra az igazi nyaralást ez jelenti: kiszakadni a fagyos télből (értsd +15 fok alatt- a szerk.) és elutazni valahova, ahol januárban is a bikini a nők legkedveltebb ruhadarabja.

Hét éve élek újra itthon, Budapesten, azóta hagyomány számomra, hogy az éves utazásaimat a téli hónapokra tervezem – és ezt csak ajánlani tudom mindenkinek, hogy legalább egyszer kipróbálja.

Pár napos feltöltődés

Amikor téli feltöltődésre gondolsz, nem kell feltétlenül egyből több hetes karibi- vagy ázsiai útra gondolni. Egy hosszú hétvége alatt itt Európa déli részén ugyan úgy magadba szívhatsz egy jó adag napsütést. Ilyen szempontból nagy kedvencem Barcelona. De gondolhatsz bármely más spanyol városra, vagy Olaszországra, Portugáliára, Görögországra, ahova szintén érdemes kiugrani egy pár napos téli feltöltődésre.


A rengeteg fapados légitársaságnak köszönhetően ezek a desztinációk már elég olcsón elérhetőek. A repülőjegyen kívül pedig kb. egy szállást kell lefoglalni, ami a mai internetes világban szintén nem tarthat tovább egy óránál. És ennyi.

A rászánt idő és energia minimális, cserébe viszont pár óra utazással kiszakadhatsz az itthoni ködös, latyakos télből és élvezhetsz egy kis mediterrán napsütést.

Egyszer decemberben, Barcelonában például olyan jó időnk volt, hogy csak azért nem rövidnadrágban jártuk a várost, mert nem vittünk magunkkal.
Lehet, hogy a 2-3 nap nem hangzik túl hosszúnak, de hidd el, ennyi idő alatt is fel tudsz annyira töltődni, hogy azután könnyebben veszed az itthoni, hétköznapi akadályokat, sőt azután talán még a hideg sem érződik olyan hidegnek itthon.

Elutazni valahova jó messzire

Már egy ilyen pár napos kiruccanás is fantasztikus élmény, az igazi viszont az, amikor el tudsz utazni egy-két hétre valahova tényleg jó messzire. Az tény, hogy egy ilyen út jóval többe kerül és jóval több szervezést is igényel, de a befektetett energia többszörösen térül meg és a szerzett élmények is sokkal tovább elkísérnek. Sőt, az élmény már hetekkel vagy akár hónapokkal az utazás előtt kezdődik, amikor repülőjegyet keresel, képeket nézegetsz, utazási blogokat és fórumokat olvasgatsz a célországról. Azokat a történeteket olvasva, képeket látva félig már ott érezheted magad, ami már önmagában felpezsdítő.


Aztán ahogy közeledik az indulás időpontja, egyre gyűlnek a tennivalók és az elintézendő dolgok, de egyiket sem tekinted igazán feladatnak, mert a szemed előtt csak az lebeg, hogy nemsokára már azon a bizonyos helyen leszel.

Aztán eljön a pakolás ideje. Nincs is annál jobb érzés, mint amikor a leghidegebb, legfagyosabb napokon előkotrod a szekrényed mélyéről a nyári ruhákat. Rövidnadrág, papucs, fürdőnadrág – ekkor már tényleg csak napok választanak el attól, hogy elindulj! Ilyenkor felgyorsulnak az események. Az utolsó nap mindig rohanás és azt mondod, hogy bárcsak lenne még egy nap, hogy mindent el tudj intézni. De nincs. Egyébként nem is kell, mert hiába lenne még egy nap, az sem lenne elég. Csak elhiszed, hogy minden rendben lesz!

És elérkezik a nagy nap. Az utazás napja. A legfantasztikusabb érzés pedig az, amikor megérkezel. A gép ajtaja kinyílik, téged pedig megcsap az a forró levegő, amit hetekkel korábban már annyiszor elképzeltél!

Az egyik ilyen legemlékezetesebb pillanat Mexikóban volt, ahol nemcsak a forró levegő csapott meg, hanem megéreztem azt a fülledt, édes, trópusi illatot is, ami annyira jellemző ott. Az illat, ami a mai napig az orromban van, és ha rá gondolok, akkor érzem a bőrömön a tűző nap erejét, a helyi ritmust, az ételek és italok ízét, de, ami a legfontosabb, hogy újra bizseregni kezd a talpam és érzem, hogy ismét indulnom kell.

Megengedheted ezt magadnak?

Sokan arra gondolnak most, hogy jó-jó, persze, hogy jó télen elmenni valahova jó messze nyaralni, viszont hogyan tehetem ezt meg.

Leggyakrabban ezzel a három kifogással szoktam találkozni, hogy valaki miért nem teheti mindezt meg:

Az egyik típus az, aki anyagilag bármikor megtehetné, de olyan elfoglalt, hogy nincs ideje utazni. Ebben az esetben tedd fel magadnak a kérdést, hogy megéri-e egész évben annyit dolgozni, ha még azt sem engedheted meg magadnak, hogy két hétre elutazz valahova. Ha így van, érdemes átgondolnod az életedet, hogy tényleg úgy akarod végigélni azt, hogy szinte csak dolgozol.

A másik a bátorság hiánya. Azoknál az embereknél, akiknek pénze is van, igénye is lenne, viszont nem mernek elindulni nyelvtudás, helyismeret, utazási tapasztalat hiánya miatt. Ezeknek az embereknek azt tudnám mondani, hogy senki nem úgy született, hogy három nyelven beszélt, sőt, nem is úgy, hogy egyszerre a világ három különböző pontján élt. Ez mind tanulható és ki kell lépni az embernek a saját komfort zónájából.

A harmadik – egyben utolsó – a pénz hiánya. Ha ebbe a kategóriába esel, akkor van egy jó hírem. Az utazás messze nem kerül annyiba, mint amennyire te gondolsz. Egy kis utána járással, okos tervezéssel és tapasztalatgyűjtéssel pedig rengeteget tudsz spórolni. Itt ajánlanám a blogom tippek és trükkök rovatát.

Remélem sikerült ezzel a cikkel meghoznom a kedveteket a téli utazáshoz, akinek pedig már eddig is volt, csak valami okból kifolyólag eddig nem ment, annak egy kis biztatást adni!
Zárszónak pedig csak annyit, hogy utazni a legjobb dolog a világon. Télből a nyárba utazni pedig még annál is jobb. Ahhoz pedig, hogy jövő januárban a kollégáid hallgassák a te élménybeszámolódat, tegyél érte. Remélem, hogy fogsz is.

Jó utat és küldj nekünk egy képet!

Kép: Mátai András / Utazgatok.hu