A szakmai irányelvek egyetértenek abban, hogy akinek több új szexuális partnere van, vagy rizikósabbnak ítéli meg a szexuális életét, annak háromhavonta, más esetben évente javasolt egy komplett nemibeteg-szűrést elvégeztetnie. Hogy mi az értelme ennek?

Elsődlegesen az, hogy a szexuális úton terjedő fertőzések kb. 70%-a teljesen tünetmentes, vagy fel sem figyelünk a tünetekre, tehát ezeket csak célzott szűrővizsgálatokkal lehet felderíteni. Emellett pedig azért nem árt ezekkel a fertőzésekkel foglalkozni, mert van közöttük olyan,

  • ami hosszútávon visszafordíthatatlan meddőséget okoz férfiaknál és nőknél egyaránt (Chlamydia),
  • van olyan, ami daganatot okozhat a méhnyakban vagy akár a végbélben is (HPV),
  • és van olyan is, ami kezelés nélkül, későn felismerve potenciálisan halálos (HIV).

Mire érdemes figyelni STD-szűrés előtt?

Ahhoz, hogy az STD-szűrés teljeskörű legyen, nem árt őszintén válaszolni az orvos kérdéseire, mert vannak olyan fertőzések, amelyeket egyáltalán nem szűrnek rutinból, csak akkor, ha komoly esély van a szexuális vagy egyéb szokások alapján a fertőzés megkapására. Ilyen például a hepatitis C vagy a lymphogranuloma venereum (LGV). De a többi, intimnek tűnő kérdés is arra szolgál, hogy az orvos minél pontosabban felmérje a szexuális szokásokat és így a rizikót is – a gonorrhoea például lehet torokban és végbélben is, tehát az anális- vagy orális szexet firtató kérdéseknek igenis van jelentősége, mert nem mindegy, honnan vesszük a mintát.

Fontos tudni, hogy ha bakteriális fertőzéseket szeretnénk szűretni (pl. gonorrhoea, Chlamydia, Mycoplasma), akkor a vizsgálatot megelőző két hétben nem szedhetünk semmilyen antibiotikumot, mert ez befolyásolhatja a kórokozó kimutatását. Férfiaknak fontos, hogy a mintavétel előtt legalább egy órával nem szabad vizelni, mert a vizeletsugár „kimossa” a kórokozók nagy részét a húgycsőből.

Nem minden fertőzés mutatható ki a vérből! Sőt, igazából ezek a fertőzések vannak kisebbségben. Vérből szűrjük a HIV-et, a szifiliszt, a B- és C-típusú hepatitist. Vérből kimutathatóak a herpeszvírus elleni ellenanyagok is, de ez nem alkalmas szűrővizsgálatra. Minden mást a fertőzés feltételezett helyéről próbálunk meg kimutatni, legyen az húgycső, torok, végbél, méhnyak, vagy bármi egyéb. Fontos, hogy a HPV nem okoz fertőzést a húgycsőben, maximum annak a nyílásánál, így HPV szűréshez nem a húgycsőből veszünk mintát!

Nem szabad elfelejteni az ablakperiódust sem, vagyis azt az időszakot, amikor már megfertőződött valaki, de ezt még nem lehet kimutatni. Ez a HIV esetében 3 hét, szifilisznél szűrővizsgálattól függően 4-6 hét, HPV esetében 1 hónap, hepatitis esetében 2-4 hónap is lehet.

Sajnos, ha valaki Magyarországon valóban teljeskörű STD-szűrést szeretne, annak ki kell nyitnia a pénztárcáját, még egy állami ellátóhelyen is. A HIV, a szifilisz és a gonorrhoea szűrése általában ingyenes, de a HPV, Chlamydia, hepatitis szűréséért sajnos fizetni kell, ennek mértéke rendelőnként eltérő. Érdemes olyan szűrőhelyet felkeresni, ahol a baktériumokat (pl. Chlamydiát) úgynevezett PCR módszerrel mutatják ki – ez egy laboratóriumi technika, ami a kórokozó DNS-ét képes megtalálni és megmutatni. Ez a módszer kb. százszor érzékenyebb a tenyésztés, vagy egyéb kimutatási módszereknél, vagy mondhatnám úgy is, hogy százszor kevesebb kórokozó esetén is pozitívvá válik. A gonorrhoea esetén azonban a tenyésztés a javasolt, az ijesztő mértékű antibiotikum-rezisztencia miatt, hiszen tenyésztés közben ezt is tudják vizsgálni.