A fogorvos és a fogtechnika közötti információcsere hagyományos eszköze a fogakról, pótolni kívánt területekről vett lenyomat. A lenyomatvételi anyagok fejlődése ma már jóval precízebb információátadást tesz lehetővé, mint a korábbi évtizedekben. A pótlás elkészültéig azonban így is sok lépésnél hibalehetőséget rejt ez a technika. A lenyomat a lenyomatvételkor vagy később szállítás során is deformálódhat, valamint a fogtechnikus is véthet hibát a pótlások megformázásakor.
Új lehetőséget kínál a komputerizált fogászat, mely CAD-CAM rendszeren alapul (computer-aided design, computer-aided manufacturing). A szájüreg optikai leképzése egyre nagyobb teret nyer magának. Apró szájüregi kamerával készített képeket számítógép dolgozza fel és rakja össze háromdimenziós modellé. Természetesen a program minden lépését a fogorvos ellenőrzi. A megtervezett betétet, koronát, hidat frézgép faragja ki. Amennyiben a rendelő rendelkezik ilyen géppel a pótlás azonnal elkészülhet, egy ülésben ragasztható. Ez a nyilvánvaló esztétikai előnyökön túl (nem kell esetleg színben, formában elütő ideiglenes pótlást hordani) azért is kívánatos, mert a lenyomatvétel és a pótlás elkészülte közötti időben (általában egy hét) a preparált üreg, fogcsonk sérülhet, így az elkészített pótlás már nem tökéletesen illeszkedne, vagy ritkán akkor darab is letörhet a fogból, hogy a pótlást újra kéne tervezni.
digitális fogászat, optikai lenyomat
További előny, hogy a lenyomat digitálisan mentve van, archiválható. Hagyományos eljárásnál a lenyomatanyag térfogata változhat, így a technikus már alapvetően pontatlan mintával kezdhet el dolgozni.
Az optikai lenyomat pontosabb leképezést biztosít. Lehetővé teszi, hogy a digitális minta és a valós szájbeli helyzet között akár csupán 15-25 ezredmilliméter különbség legyen
