A magas kamatok és a szűkös kereslet miatt továbbra is hullámvölgyben van a globális lakóingatlan-piac, a luxuslakások szektorában viszont dinamikus a növekedés, mind az árakat, mind pedig az eladásokat tekintve.
Megérné kiváltani a tavaly és tavalyelőtt felvett lakáshiteleket, mégsem lépnek az érintett ügyfelek. Az MNB szerint magasak a költségek, és fokozni kellene a piaci versenyt, aminek az sem használ, hogy a lakáshitelek kamatstopját rendszeresen meghosszabbítják.
Kitart a csekély alapterülettel rendelkező, 10-20 négyzetméter közötti minilakások keresettsége a hazai ingatlanpiacon.
Tavaly október-decemberben történelmi csúcsra ért az új otthonok árszintjét jellemző index a KSH legfrissebb, előzetes adatai szerint.
Tavaly az ingatlanpiacon a panellakások keltek el leggyorsabban, eladásukhoz átlagosan 70-90 napra volt szükség, míg a téglalakások lényegesen tovább, 112-140 napig időztek a kínálatban a Duna House adatai alapján.
Erősen indult a 2024-es év a budapesti albérletpiacon: a bérlők a tavaly decemberi árszinthez képest idén februárra 5 százalékos emelkedést tapasztalhattak, így az év második hónapjában az átlagos kínálati bérleti díj átlépte a 250 ezer forintos lélektani határt.
A javuló gazdasági kilátások és a mérséklődő kamatok hatására idén többen dönthetnek lakásvásárlás mellett.
Az ágazatnak a 2020-as évek első felében is óriási kihívásokkal kell szembenéznie: a munkaerőhiány és a nem elég magas szintű termelékenység mellett számos más problémára is gyógyírt jelenthetnek korunk vezető technológiai innovációi.
Országosan mindössze 1,8 százalékkal voltak magasabbak a lakásárak 2023 utolsó negyedévében az előző év azonos időszakához képest. Ez minimális eltérésnek felel meg, egyben nagyon drasztikus lassulást jelent a korábbi évekhez képest, hiszen a 2019 és 2022 közötti időszak utolsó negyedéveit tekintve 20-24 százalékos volt az éves áremelkedés üteme.
Pencz – aki a mai napig büszke magyar gyökereire – körülbelül 160 milliárd forintnak megfelelő vagyonnal rendelkezhet.
Hazánkban az épületek fogyasztják a legtöbb energiát, megelőzve az ipari és a közlekedési szektort is: Magyarország energiafogyasztásának 40%-a az épületekhez, 33%-a a háztartásokhoz kötődik.
A Duna House előrejelzése aktívabb ingatlanpiacot, vásárlói szempontból támogató környezetet, így több hiteles vásárlót mutat a 2024-es évre.
