Tombol a síszezon és gyakori téma ilyenkor, hogyan vigyázzunk testi épségünkre, hogyan előzhetőek meg a sérülések és balesetek.

Kevesen gondolnák, hogy síelés közben nem elég csak az izületeinkre vagy a nagy szintkülönbség okozta egészségügyi bántalmakra figyelni: a bőrünk ugyanúgy veszélynek van ilyenkor kitéve, érdemes tehát egy kicsit több figyelmet fordítani rá.

Kezdjük rögtön a napfénnyel: sajnos erre nem csak nyaralás közben, de síeléskor is figyelnünk kell, hiszen nagy tengerszint feletti magasságban megnő az UV-sugárzás intenzitása és a hótakaró fényvisszaverő képességének köszönhetően ez tovább fokozódik. Általánosságban azt lehet mondani, hogy minél magasabbra megyünk,

300 (tengerszint feletti) méterenként 4-10%-kal nő az ultraibolya sugárzás erőssége.

A fehér hóréteg fényvisszaverő képessége pedig olyan erős lehet, hogy nem ritkán hegymászók orrnyílása(!) le tud égni az alulról jövő sugárzástól, ha nem vigyáznak. Külön fontos az ajkaink védelme, hiszen itt a bőr különösen vékony és rosszindulatú elváltozások itt is kialakulhatnak.
Mi a teendő? Ugyanaz, mintha strandon lennénk: használjunk UV-szűrőt (min. 30 SPF) tartalmazó kozmetikumot, vagy kifejezetten naptejet az arcunkon. Ezt ne felejtsük el a pályára is magunkkal vinni, hiszen a biztos védelem érdekében 2-3 óránként újra fel kell vinnünk a készítményt a bőrünkre. Kapható olyan ajakír is, ami szintén tartalmaz UV-szűrőt. Ha a nap végén úgy érezzük, hogy bőrünk lepirult, használjunk bőrnyugtató, ún. after sun terméket.

A másik fontos tényező a száraz levegő és a (menet)szél. Magashegyi körülmények között a levegő páratartalma alacsony és ezt csak fokozza a lesiklás során az arcunkat érő hideg menetszél. Ezek ellen egyrészt fizikai módszerekkel (pl. maszk, sál), másrészt gazdag, zsírozó hatású arckrémekkel védekezhetünk, amit szintén már a síelés reggelén bátran használjunk. Ha bőrünk kiszáradt, esetleg berepedezik vagy kipirul, kerüljük a potenciálisan irritáló összetevőket tartalmazó arckrémek (pl. anti-aging készítmények) használatát, mert ez nagy valószínűséggel rontani fog a kiszáradt bőr állapotán.

És az utolsó, amit érdemes megemlítenünk – bár ez inkább extrém esetekben fordulhat elő – a fagyási sérülés. Általában a törzstől „távol eső”, a hidegnek leginkább kitett testrészek vannak veszélyben, mint az ujjak, az orr vagy a fülek. Ha síelés közben, vagy a nap végén ezeken tartósan bőrpír, esetleg hólyagok, vagy fehéres-lilás elszíneződés jelentkezik, égő-bizsergő érzés kiséretében, akkor mindenképp szakorvosi segítséget kell kérnünk! Az érintett területek erélyes felmelegítése forró vízzel vagy direkt hőhatással, mint a kályha vagy a fűtőtest hője, szigorúan tilos!

Jó és balesetmentes csúszást mindenkinek!